5 hungarikumnak számító pálinka
A hungarikum egy olyan gyűjtőszó, amelybe olyan magyar termékek, ételek és italok szerepelnek, amelyek valamilyen értéket, vagy a magyarságra oly jellemző egyediséget takarnak. A magyar pálinkák messze földön híresek és ez az egyik legrégebbi olyan szeszes ital, amelyet magyar földön fogyasztanak. A hungarikumok között ma már számos páliinkafajta megtalálható. Most 5, a hungarikumok sorában is megtalálható pálinkát mutatunk be.
Hazánk klímája nagyon kedvező a különféle szőlő termesztésére. A szőlőszemekből ízletes borok készülnek, míg a szőlőtörkölyből, törkölypálinkát állítanak elő. A törkölypálinka elnevezést csak akkor kaphatja meg egy ital, ha az kizárólag Magyarországon termett szőlőtörkölyből készül, és csakis hazánkban történhet a gyártása is.
Miből készült a törkölypálinka? A borkészítés során kipréselt szőlő magjából, héjából, de előfordul, hogy a szőlő kocsányát is felhasználják a törkölypálinka készítése során. A szőlőtörköly erjesztéssel vagy desztillálással készül.
Szilvát főleg Kelet - Magyarországon, pontosabban Szabolcs-Szatmár megyében termesztenek és innen ered a szatmári szilvapálinka elnevezés is. Ebben a megyében és a megye településein, már a 16. században is foglalkoztak pálinkakészítéssel. A szilvapálinkát, szilvóriumnak is nevezték. A szatmári szilvapálinka rendkívül népszerű, amelyet talán a hosszú érési folyamatnak és a magas cukortartalmának, illetve jellegzetes ízének köszönhet.
A gönci barackpálinka onnan kapta a nevét, hogy a Gönc körzetében termesztett kajszibarackból készül. A pálinka elősorban magyar és magyar gönci kajszibarack felhasználásával készül, de Pannónia és ceglédi bíborkajszi is kerülhet bele.
A pálinka aromáját a barack magja is adja, habár pontosan előírt szabályok írják elő, hogy mennyi magtörmelék kerülhet a pálinkába.
A hungarikumok között a szabolcsi almapálinkát is megtalálhatjuk. Ahogyan a neve is mutatja, a Szabolcs-Szatmár megye területén termelt alma adja a pálinka alapját. Többféle típusú almát is felhasználhatnak a pálinka főzése során. Például ilyen a Jonagold, a Golden, vagy az Idared alma. Hazánk almatermésének 40%-át a Kelet- Magyarországon termelt alma adja.
Mint ahogyan hazánk legtöbb megyéjében, vagy településén, Kecskeméten is először a szőlőtermesztés hódított teret, majd a baracktermesztés került előtérbe. A kecskeméti barackpálinkához csakis a Kecskemét környékén termesztett kajszibarack használható fel, vagyis a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a Pannónia, a ceglédi bíborkajszi és az úgynevezett Bergeron fajták.